Kéri György hozzátette: nemcsak a rák, hanem a gyulladásos betegségek, az érelmeszesedés és a fertőzések ellen is a jeltovábbítás helyreállítása, illetve a hamis jelek kiszűrése a leghatékonyabb gyógymód, ezért ez a gyógyszerkutatás legújabb iránya.
A szakember az InfoRádióban elmondta: a betegségek 80-90 százaléka vezethető vissza a sejten belüli vagy sejtek közötti jelátvitel-zavarokra, vagy ha úgy tetszik, a köztük lévő kommunikációs zavarokra.
Hogy hogyan néz ki ez a rákos sejtek esetében? Egy normál sejt csak akkor osztódik, ha ehhez kívülről jelet kap - hiszen a sejtek egy sejttársadalomban élnek, és igen magas szinten kommunikálnak egymással. A sejtosztódásra például akkor lehet szükség, ha sérülés éri a szervezetet. Ilyenkor növekedési faktorok stimulálják a sejteket.
Amikor kialakul egy rákos sejt, akkor az azt imitálja, hogy kívülről üzenetet kap. Azaz egy hamis üzenetet küld, amelytől a sejt osztódni kezd.
A kutatók feladata ezért az, hogy beazonosítsák a rákos sejt által generált hamis jelet, és meggátolják azt. De ugyanez a szisztéma más betegségek esetén is alkalmazható, például érelmeszesedés vagy fertőző betegségek esetében.
A hamis jelek felismerésére már nagyon kifinomult molekuláris technikák vannak - mondta Kéri György az IIR Pharma konferenciáján. Sikerült már beazonosítani az egyik molekulacsaládot, amely hamis jeleket küld, ez a kináz nevű enzim. A tudomány már nyolc olyan gyógyszert is kifejlesztett, amely gátolja a kinázok által küldött hamis jeleket.
Csakhogy a kutatók már azt is tudják, hogy ilyen hamis jelből nagyjából száz van, gyógyszert viszont még csak nyolcra fejlesztettek ki, ráadásul megfelelő molekuláris diagnosztikai eljárásra is szükség van ahhoz, hogy a hamis jel beazonosítható legyen.
Hanganyag: Torda Júlia