Ebben a két kelet-európai országban 2050-re valószínűleg már évi 37 forró nap lesz, amikor a hőmérő higanyszála 30 Celsius fok fölé emelkedik. A múlt század végén évente átlagosan még csak 22 ilyen nap volt - ismertetett egy világbanki jelentést kedden a Bloomberg hírügynökség.
A Világbank szakértői azt vizsgálták, milyen módon kell alkalmazkodniuk a kelet-európai és közép-ázsiai államoknak a klímaváltozáshoz.
"Valójában egy nagyon eltérő klímához való alkalmazkodásról van szó" - fogalmazott Marianne Fay, a jelentés szerzője, aki szerint azok az országok sincsenek jó helyzetben, amelyeknek előnyük származna az átalakulásból.
A szakértő szerint téves az az Oroszországban, Ukrajnában és több más államban elterjedt nézet, hogy a légköri felmelegedésből csak előnyök származnak. Az állandóan fagyott altalaj felolvadása káros hatást fog gyakorolni az infrastruktúrára, az olvadó gleccserek csökkenthetik a vízkészleteket és az intenzívebb esőzések miatt több áradás lesz - mutatott rá.
A világbanki tanulmány szerint a globális felmelegedés következményeinek várható hatásai és a csekély alkalmazkodóképesség miatt a térségben Tádzsikisztán, Albánia és Kirgizisztán van a legnagyobb veszélyben. A legkevésbé érezheti magát fenyegetve Szlovénia, Csehország, valamint Észtország.