Az összetett dallamok, amelyekkel a hím énekesmadarak udvarolnak a nőstényeknek, a hím intelligenciáját hivatottak demonstrálni. A kutatási eredmények szerint pedig a nőstények aszerint választják ki párjukat, hogy kinek van jobb hangja, ki képes jobban énekelni - ugyanis az a biztosítéka a kiszámíthatatlanabb időjárási helyzetek túlélésének.
Carlos Botero, a kutatás vezetője (National Evolutionary Synthesis Center, Észak-Karolina) és kollégái 29 énekesmadárfaj hangjáról készült felvételeket hasonlított össze, beleértve a hangnemeket, az ütemek számát és a azt, hogy tudnak-e utánozni más hangokat.
Majd azt vizsgálták, hogy egy adott madárfaj élőhelyén vajon párosíthatóak-e egymással az időjárás egyes tényezői és az adott hangok. Botero szerint nagyon izgalmas volt látni, hogy milyen erős összefüggés van a kettő között. Hozzátette: a madarak sem úgy születnek, hogy tudnak énekelni, hanem meg kell tanulniuk.
A helyi időjárási adottságok jó mutatói annak, hogy az élet milyen nehézségeivel kell szembenéznie a madárnak. A túlélés és a szaporodás ugyanis bonyolultabb, ha az időjárás kiszámíthatatlanabb, és nem lehet tudni, mikor van biztos táplálék, és meddig. Így aztán várhatóan a kiszámíthatatlanabb éghajlaton élő madarak nőstényei válogatósabbak.
Sahra Vehrencamp, a Cornell Egyetem tanára, aki úgyszintén részt vett a kutatásban, elmondta, hogy most egy intelligenciatesztet készítenek a hím énekesmadarak részére.
A kutatók úgy vélik, a nyomon, amelyen elindultak, olyan emberi dolgoknak a gyökerére is rá lehet találni, mint a nyelv, a zene és általában a művészetek.