Az állatvilágban is nagyar szerepe van a csalásnak

InfoRádió / MTI
2009. március 5. 08:29
Egy Ausztrália közelében élő, agresszív folyami rák-faj hímei nagyobb ollókat növesztenek riválisaik megtévesztésére.

Az Ausztrália keleti partjaitól nem messze elhelyezkedő North Stradbroke szigetén élő folyami rákok agresszív territoriális lények. Ha két rák megpillantja egymást, rituális magamutogatás során mérik fel a másikat. A menekülés és a harc közti mérlegelés közben egyvalamit vesznek figyelembe: a másik ollójának méretét. A győzedelmes nőstények ollója mindig erősebb és nagyobb - fedezte fel a Queenslandi Egyetem ökológusa, Robbie Wilson.

A Journal of Experimental Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint Wilson arra is rájött, hogy egyes, gyengébb ollóval rendelkező hímek diadalt aratnak erősebb ellenfelükön, csupán mert ollójuk - gyengeségük ellenére - nagyobb. Elméletileg a fegyver erősségéről árulkodó jel "hamisítása" nem logikus lépés, hiszen az ellenfelek hamar figyelmen kívül hagynának egy ilyen megbízhatatlan jelet - véli Wilson.

Az ökológus vizsgálatok során kiderítette, hogy a nőstények ollójának erőssége sokkal kevésbé változékony, mint a hímeké. A hímek ezáltal nehezebben tudják felmérni egymás erejét csupán az olló nagyságát figyelembe véve - tehát nyugodtabban csalhatnak az erőfitogtatás terén. Ezenkívül a nőstények ollója erősebbnek is bizonyult, mint a hímeké.

Az is kiderült, hogy a rákoknak nagyon megérheti a csalás, mivel a nagy olló egyébként hátránynak bizonyul - lassabban úsznak vele, mint a kisebbel rendelkező fajtársaik. Nagy árat fizethet így a csaló, hiszen könnyem egy ragadozó ebédjeként végezheti.

Wilson szerint a csalás fontosságát alábecsüli a tudomány, az sokkal nagyobb szerepet játszhat, mint előzőleg gondolták. "A következő lépés kideríteni, hogy milyen gyakran fordul elő a csalás a természetben" - mondta.