Egy angol tanulmány a húsz évvel ezelőtti kelet-európai gazdasági átalakulást teszi felelőssé az akkori halálesetek magas számáért.
A vasfüggöny leomlása után a volt kommunista országok állami vállalatainak jelentős részét privatizálták, kevesebb mint két év alatt, és egymilliónál is több munkaképes férfi került az utcára.
A The Lancet című orvosi lapban megjelent tanulmány szerint ezekben az években 13 százalékkal többen haltak meg Kelet-Európában.
A leginkább sújtott országok Oroszország, Kazahsztán, Lettország, Litvánia és Észtország, ahol az elbocsátások hatására 42 százalékkal emelkedett a férfiak halandóságának aránya.
Ez a szám kisebb azokban az országokban, ahol jobb a szociális ellátás színvonala, és ott, ahol a lakosok 45 százaléka tagja valamilyen egyháznak, szakszervezetnek vagy hasonló, szociális tevékenységet is végző csoportnak.
A kutatók szerint azok az országok döntöttek helyesen, ahol az átmenet lassabb volt. Csehországban, Lengyelországban, Szlovéniában csak tizedével nőtt a halálozási arány.
A volt szocialista országokban már korábban is magas volt a halandóság, az egészségügyi ellátórendszerek sokszor nem tudták megfelelően ellátni feladatukat, nagy volt az alkoholfogyasztók és dohányzók száma, az emberek hiányosan étkeztek. A megnövekedett arány elsősorban mégis a bizonytalanságból fakadó stresszre vezethető vissza.
A körülmények miatt megnőtt a szívrohamok, az agyvérzések és a pszichés betegségek száma is.
A kutatók figyelmeztetésül szánják az adatokat azon országok számára, akik hasonlóan gyors piaci reformokat terveznek.