Ráakadtak az első kétségtelen bizonyítékra a tudósok azzal kapcsolatban, hogy gyorsabban melegszik az északi sarkkörön túli arktiszi régió, mint a bolygó többi területe. Mindezt pedig már tíz évvel ezelőtt megjósolták.
Az éghajlatváltozás kutatói úgy találták, a léghőmérséklet ebben a régióban magasabb, mint ami nyáron normális volna, az elvolvadt jég ugyanis fűti az Északi-tengert. Attól tartanak, a folyamat már annyira előrehaladt, hogy nem fordítható vissza.
Az Arktisz a felmelegedés által érintett egyik legérzékenyebb terület. Ha megváltozik az éghajlata, az az egész Földet érinteni fogja, de leginkább az északi féltekét.
A tengerjégnek katasztrofális része tűnt el a nyári időben az utóbbi húsz év folyamán, ez a tendencia pedig csak erősödik, és a jég mind gyorsabban és gyorsabban olvad el. Már az őszi időszakban is egyre magasabb a hőmérséklet, ami azért nem jó, mert a jégtakaró ilyenkor regenerálódik.
A melegedés és olvadás ráadásul egymást gerjeszti - szögezik le az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatcentrum munkatársai. A sötétebb színű víz ugyanis könnyebben elnyeli a napsugarakat, mint a hidegebb jég, így a vízfelszín melegebb lesz. Õsszel pedig a nyáron felmelegedett víz visszajuttatja a meleget az atmoszférába - így az is tovább melegszik.
Jelentősen nagyobb volt 2008 októberében az átlaghőmérséklet a maga 3-5 Celsius-fokával, mint egyébként lenni szokott a régióban, de sokfelé még ennél is jóval melegebb volt. Alaszkától északra például 7 fokkal volt melegebb, mint általában.
Az egyetlen értelmes magyarázatnak a magas őszi hőmérsékletre az tűnik a tudósok számára, hogy a meleg felgyülemlett az óceánban a nyár folyamán, mivel az elolvadt jég még azelőtt az atmoszférába jutott, hogy a téli jég elkezdett volna kialakulni.
2070-re akár teljesen jégmentes nyarak is lehetnek az Arktiszon, de sokan úgy gondolják, ez akár már húsz év múlva is bekövetkezhet.