A nappali fény csökkenése, a korábbi sötétedés sokkal súlyosabb problémákat okozat, mint a pihenés hiánya vagy az ingerlékenység. A svédek arra jutottak, hogy az óraátállítás után hirtelen megugrik a szívohamok száma.
Dr. Jánszky Imre, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy ez a legelső kutakodás a témában, így még számos újabb vizsgálódásra van szükség. Hozzátette, hogy a könnyen sebezhető embereknek (köztük az alvászavarokkal küzdőknek) el kell kerülniük, hogy hirtelen változások érjék biológiai ritmusukat.
Ha valakinek alváshiánya van, ez nyilvánvalóan befolyásolja az egészségét is, és ez akár szívrohamhoz is vezethet - teszi hozzá Susan Zafarlofti, egy New Jersey-i, alvászavarokkal foglalkozó klinika orvosa. Megjegyzi, mindenkinek, aki egyéb problémával is küzd - például magas a koleszterinszintje vagy horkol - különösen figyelnie kell arra, mikor fekszik le és kel fel.
A kutatáshoz a szívrohamokról szóló svéd statisztikákat használták föl a tudósok, azokat 1987-tel kezdve vizsgálták át. Majd azt vizsgálták, mennyi szívroham történt a téli, illetve a tavaszi óraátállítást követő hét napon, majd pedig azt is, hogy hányan kaptak szívrohamot két héttel az óraátállítások előtt, illetve után a hétköznapokon.
Tavasszal a nők, télen a férfiak vannak veszélyben
A tavaszi óraátállítást követően az első három hét volt különösen veszélyes ebből a szempontból, a télit követően viszont csak az első egy hét. Az tavaszit követően a nők voltak többségben a szívrohamot elszenvedők közt, a téli után viszont a férfiak.
Függetlenül attól, hogy az év mely szakaszát nézzük, a 65 éven aluliakat jobban megviselik a változások. Az orvosok szerint a növekedő veszély a kialvatlanság szívre gyakorolt rossz hatásának következménye.
A következő kérdés, hogy a meghosszabbított alvás kezeli-e e bajt. A nyugati országokban vészesen visszaesett az alvással töltött órák száma, míg a 19. században átlagosan kilenc órát aludtak az emberek éjjelente, addig a huszadik század vége felé már csak hét és felet. Talán a több alvás segít megelőzni a szívrohamot.
Õsszel a legmagasabb a szívroham kockázata hétfőnként, a hét első munkanapján.