Steve Jones úgy véli, hogy az evolúció három tényezőjének (a természetes szelekciónak, a génmutációnak és a véletlenszerű változásnak) mértéke mára alaposan lecsökkent.
A Vége az emberi evolúciónak című előadásában a Londoni Egyetem professzora kifejtette: a génekben a változást a vegyi anyagok és a radioaktív szennyezés mellett leginkább az öregedés idézi elő, az evolúció folyamatát az befolyásolja, milyen idős korukban válnak apává a férfiak.
A sejtosztódások száma ugyanis a férfiaknál a korral együtt növekszik, és minden egyes osztódásnál esély van hibára, mutációra. A nyugati országokban a férfiak átlagosan 29 éves korukban válnak apává, márpedig ilyenkor a spermák között nagyjából 300 sejtosztódás megy vége.
Ha azonban kitolódna a férfiak gyerekvállalásának ideje, akkor megnőne a génmutációk esélye is. Egy 50 éves férfinál például ezer fölött is lehet a sejtosztódás, így az idősebb apák számának csökkenése nagy hatással van a mutáció csökkenésére.
Az maradt életben, aki erősebb volt
A professzor szerint az evolúció leállásának másik oka a természetes kiválasztódás jelentőségének visszaesése. Az őskorban olyan környezetben kellett élniük az embereknek, ahol a túlélésért versengtek, és csak az maradt életben, aki erősnek bizonyult - az erős pedig továbbörökítette a génjeit.
A jégkorszakban például a mutációk a csecsemőknek olyan génállományt biztosítottak, amely ellenállóvá tette őket a hideggel és az éhséggel szemben.
A modern világban azonban, ahol központi fűtés és rengeteg étel áll rendelkezésre, nem valószínű, hogy ez a fajta mutáció bármiféle előnyt is jelentene a gyerekeknek.
Az evolúció másik összetevője a véletlenszerűség csökkenése, mivel ma már az emberi populációk annyira összekapcsolódva élnek, hogy a véletlen változás esélye jelentősen lecsökkent.
A professzor szerint az emberek között már nem elterjedt a "beltenyészet". Nagy-Britanniában például nagyjából 50-ből egy házasság különböző etnikai csoportok tagjai között köttetik.
"Globális összevisszaságba keveredünk" - állítja Steve Jones.