Halmártás bizonyítja Pompeji pusztulásának időpontját

InfoRádió / MTI
2008. október 1. 07:47
Rothadt halmaradványok révén sikerült pontosan beazonosítaniuk a Vezúv kitörésének és Pompeji pusztulásának dátumát olasz kutatóknak, akik a városban készült utolsó tétel garumot vették górcső alá.

Ifjabb Plinius római történetírónak köszönhetően ismeretes Vezúv kitörésének időpontja, amely 79. augusztus 24-én pusztította el Pompejit és Herculaneumot. Néhány évvel ezelőtt azonban kételyek merültek fel az időponttal kapcsolatban, ugyanis Pompejiben a romok alól előkerült egy olyan pénzérme, amelyet Titus császár (Kr.u. 30-81) egy 79. szeptember 7-i esemény tiszteletére veretett - olvasható a Discovery Channel honlapján.

A rómaiak által kedvelt pikáns szósz maradványait hét óriás agyagedény alján találták a kutatók Auluis Umbricius Scaurus, Pompeji legismertebb garumkészítőjének házában. Mint kiderült, az utolsó tétel garumot kizárólag aranysávos durbincsból készítették, amely a Földközi-tenger legközönségesebb halfajai közé tartozik, s amelyből nagy bőség van a térségben nyáron - különösen júliusban és augusztus elején.

"Az edények tartalmának elemzése alátámasztja, hogy a Vezúv nagy valószínűséggel 79. augusztus 24-én törhetett ki, ahogy erről ifjabb Plinius római történetíró beszámolt" - hangsúlyozta Annamaria Ciarallo, a Pompeji kutatólaboratórium igazgatója.

"Az utolsó tétel garumot aranysávos durbincsból készítették - olyan halból, amely olcsó volt, s amely júliusban és augusztus elején bőséggel előfordult a helyi piacon. Mivel az ókori római receptek szerint a készülő halmártást egy hónapnál tovább nem volt ajánlatos a napon érlelni, a Plinius által megadott augusztus végi időpont teljességgel helytálló" - hangsúlyozta a kutató.

Az augusztus 24-i dátumot a pollenmaradványok is alátámasztják. "A Pompejiben talált összes pollen 350 féle nyári növénytől származik" - fűzte hozzá Annamaria Ciarallo.