Ha például az embernél a huszonegyes kromoszóma hibás - törött, sérült vagy a kettő helyett három van a kromoszómakészletben -, az Down-szindrómához vezet.
A halak, a békák és a hüllők esetében azonban gyakori eset, hogy számos kromoszóma a kétszeres helyett háromszoros, vagy akár ötszörös kiszerelésben mutatkozik - és az állatoknak látszólag semmi bajuk nem származik ebből. Ennek a rejtélynek járt utána a németországi würzbugi egyetem és a lisszaboni egyetem kutatócsapata, eredményeiket pedig a Current Biology című szaklapban publikálták.
A kutatók az ibériai félszigeten előforduló, 10 centiméteres Squalius alburnoides névre hallgató halacskát vették górcső alá. "Ennek az állatnak minden kromoszómájából három, így minden génből is a kelleténél eggyel többje van. Azt várnánk, hogy a gének programjában előírt összes molekulából túl sok keletkezik, de pont ez nem következik be. Adataink első ízben demonstrálják, hogy a halakban kell lennie egy olyan mechanizmusnak, amely leállítja a gén három másolatának egyikét" - közölték a kutatók.
Ezt a képességet az ember és a többi emlősállat az evolúció során nyilván elvesztette, különben nem lenne egy plusz kromoszómának olyan súlyos következménye, mint például a Down-szindróma. "Most azon vagyunk, hogy kiderítsük, milyen molekuláris eszközzel állítják le a halak a létszámon felüli génjeiket" - közölte a német Manfred Schartl, aki szerint ezek az ismeretek a humán orvoslás szempontjából is nagy jelentőséggel bírnának.
"Ha megtudjuk, hogyan kell megbénítani egy kromoszómát, akkor beavatkozhatunk ezekbe a hibás rendszerekbe. Ez nem csak azok hatásainak tompítását eredményezheti, hanem a többi genetikai hiba jobb megértéséhez is vezethet. Még a daganatos megbetegedéseknél is bevethető lesz ez a tudás" - véli a würzburgi tudós.