Az ENSZ adatai szerint a hús előállítása során több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint amennyi a közlekedés révén a levegőbe jut.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint a világ teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 18 százalékát a húsok előállításának teljes folyamata teszi ki, igaz, ebbe beleszámítják például az állatok eledelének termesztéséhez használt trágya szállítását is. Az adatok szerint a közlekedés a kibocsátás 13 százalékáért felelős.
A klímaváltozás csillapításának egyik megfontolandó lehetősége, ha változtatunk az étrendünkön, kevesebb húst eszünk, ezért akarom ezeket a tényeket hangsúlyozni - mondta Rajendra Pachauri, aki hétfőn Londonban tart beszédet az egyik vezető állatvédő szervezet, a Compassion in World Farming által rendezett találkozón.
A testület nagykövete, Joyce D'Silva bízik abban, hogy a globális felmelegedés rádöbbenti az embereket arra, mi mindent változtathatnak meg, ha másként táplálkoznak. Hozzátette: azt tartja kívánatosnak, hogy a kyotói egyezményt követő nemzetközi megállapodás tűzze ki célként a hús előállítás és fogyasztás csökkentését.
Korábban egy ausztrál tudós arra figyelmeztetett, hogy marhahús helyett kenguruhúst kellene fogyasztani, ugyanis ezáltal csökkenteni lehetne az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tehenek és birkák által a kérődzésük és böffentésük révén kibocsátott metán tartalmú gáz jóval nagyobb kárt okoz a környezetnek, mint a szén-dioxid. Ezzel szemben a kenguruk egyáltalán nem bocsátanak ki metángázt emésztésük során, mivel emésztőrendszerük másként működik.
Mások azt a megoldást javasolták, hogy több helyben nevelt állat húsát fogyasszák az emberek, így csökkenteni lehetne a szállítás során kibocsátott káros gázokat.