Az ausztrál kutatók szerint a természet egyik legvékonyabb agya, a méhagy sokmindenben hasonlít az ember szürkeállományára. Ezért két és fél millió dollárból létrehoztak egy intézetet, ahol a tudósok tanulmányozhatják a méhek viselkedését, agyi funkcióit és azok fejlődését.
A Queenslandi Elmeintézet professzora, Perry Bartlett szerint a méhek agya jó kutatási terep, mert ugyanúgy működik, mint a gerincesek agya.
A neurológia szemszögéből nézve, ahhoz képest, hogy egy méhagy akkora, mint egy szezámmag, igen bonyolult működésre képes, az emberi elme számos vonását magában hordozza, köztük összetett viselkedési mintákat, mint például a fejlett memória és a tanulás képessége.
A méhek egyhónapos életéből kifolyólag évente több generációt is vizsgálni lehet. Mandyam Srinivasan vezető kutató szerint a méhek agyának tanulmányozása remélhetőleg elvezet minket az olyan agyi eredetű betegségek gyökeréhez, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór, az agyvérzés és a depresszió.