Normális körülmények között a víz száz Celsius-fokon gőzzé válik, de ebben a mélységben 298 bar nyomás (vagyis a tengerszinten mérhető érték 298-szerese) uralkodik - írják a kutatók a Geology című folyóiratban.
"Víznek víz, de nem olyan, mint amilyet megszoktunk" - fűzte hozzá Andrea Koschinsky, a brémai Jacobs Egyetem geokémikusa.
A forró folyadék úgynevezett szuperkritikus állapotban van: nagyon magas nyomás alatt áll és extrém hőmérsékletű. Ilyenkor a vízgőz és a folyékony víz keveredik. Az elegy nehezebb lesz, mint a gőz, de könnyebb, mint a környező tengervíz, így nagy sebességgel zubog felfelé.
A két fekete füstölőt már három éve felfedezték, azóta visszajárnak hozzájuk, hogy alaposabban meg tudják vizsgálni azokat. A kutatók sejtése szerint a hő egy óriási magmahólyagból ered. A szóban forgó területen ugyanis nagyon vékony a kőzetréteg, és állandóan megújul, így a magma és a víz időnként érintkezhet.
A fekete füstölők a víz mellett ásványokat is kilövellnek: aranyat, rezet, vasat, mangánt és ként. Andrea Koschinsky becslései szerint az óceánok fenekén rejlő mangán fele ilyen víz alatti vulkánokból ered. A gazdasági hasznosítás azonban a mélység és a magas hőmérséklet miatt túl nehézkes lenne.
A kutatók sejtése szerint a két füstölő nemrég, egy 2002-es földrengés következtében keletkezett, és azóta állítja elő a szuperkritikus állapotú vizet.