A Harvard Õssejtkutató Intézetének munkatársai a Cell című szakfolyóirat online változatában csütörtökön közölték eredményeiket, hozzátéve, hogy a létrehozott sejtvonalakat hozzáférhetővé kívánják tenni más kutatók számára is.
George Daley és kutatócsoportja különböző betegségekkel, például Parkinson-, Huntington-, vagy Down-kórral élő emberek bőrsejtjeit és csontvelőjét használta fel őssejtek előállítására.
"Az így kapott őssejtek lehetővé teszik, hogy a kutatók laboratóriumban követhessék a betegség alakulását, láthassák, mi használ, mi árt" - mondta Doug Melton, az intézet társigazgatója.
A kifejlesztett technika újraprogramozza a sejteket, visszaviszi őket az embrionális őssejtekhez hasonló változásképes állapotba, amelyből mindenféle szövet, akár szív-, ideg- vagy agyszövet is kialakulhat.
Az elmúlt hónapokban több hasonló kutatásról számoltak be wisconsini és japán tudósok, néhány napja pedig a Harvard intézetének egy másik kutatócsoportja közölte eredményét, miszerint két idős, genetikai rendellenességgel élő nő bőrsejtjeit alakították át idegsejtekké petricsészében.
Hamarosan még több betegségre állítanak fel modellt
A most előállított, betegségspecifikus sejtvonalak a degeneratív betegségek egész sorát reprezentálják, amelyekre ma még nincs megfelelő kezelési mód, sőt jó állatmodell sem, amellyel tanulmányozhatók lennének.
Daley úgy véli, a mostani tíz csupán a betegségek első olyan hulláma, melyhez őssejtvonalakat hoztak létre, hamarosan még sokkal több kórra alakítanak ki őssejtmodellt. Tervezik az 1-es típusú, fiatalkori diabétesz, kétféle izomsorvadás és egy öröklött immunhiányos állapot őssejtmodelljének kidolgozását is.
A kutatásvezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az újraprogramozott sejtek nem helyettesítik teljesen az embrionális őssejtekkel végzett tanulmányokat.
Az újraprogramozási kísérleteket az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete támogatásából (NIH) és magán hozzájárulásokból fedezte a Harvard Õssejt Intézete.