Amerikai és norvég kutatók megtalálták a tacskónál azt a génmódosulatot, amelyfelelős lehet az öröklött vakság bizonyos formáiért, és azt remélik, hogy ha felfedezik az embernél is, akkor ez megnyitja az utat újfajta terápiák kifejlesztéséhez.
Viszonylag ritkán fordul elő az a fajta disztrófia (a tápanyag hiánya okozta szövetkárosodás), amelynek következtében súlyosan károsodnak a szem csapjának és pálcikájának photoreceptor sejtjei. A betegség örökletes, és először "nappali vaksághoz", majd a látás teljes elvesztéséhez vezethet. A betegség első jelei már kora gyermekkorban jelentkeznek.
Korábban már azonosították azokat a génvariációkat, amelyek valószínűleg hozzájárulnak a kialakulásához, most azonban az is kiderült, hogy a genetikai okok komplexebbek, mint hitték.
Az öröklött látószervi betegségek nagyon gyakoriak a kutyáknál, és Frode Lingaas most elkülönített egy sajátos részt a kutyakromoszómában, majd annak egy meghatározott génjét, az NPHP4-et.
Ezt a gént korábban már kapcsolatba hozták embereknél is egy kombinált vese és szembetegséggel, most viszont azt a mutációt fedezték fel, amely csak a szemre hat - számolt be a norvég kutató a Genome Research című szaklapban az eredményről.
Lingaas szerint a felfedezés még akkor is hasznos, ha csak a kutyákra lenne igaz, mert lehetővé teszi, hogy genetikai tesztek segítségével csak egészséges állatokat tenyésszenek. De a szakértő szerint a felfedezés az emberek gyógyításában is új lehetőségeket nyit meg.
Egyetért vele David Hunt professzor, a brit Szemészeti Intézet munkatársa is, aki szerint az eredmény segíthet megérteni és kezelni a kórt az embereknél is.