Sokan érzik úgy, hogy az időjárás változásai befolyásolják a betegségek alakulását, de ezek a vélemények gyakran szubjektív benyomásokon alapulnak. Az utóbbi években orvosok és statisztikusok igyekeznek objektív adatokat szerezni az összefüggésről.
Sepehr Shakib és munkacsoportja 1997. és 2007. között gyűjtötte össze a szívelégtelenség miatt kezelt betegek adatait Ausztrália azon részén, amelynek időjárása az európai mediterrán országokéhoz hasonlít. A munkacsoport tízéves időszakban csaknem háromezer szívbeteg panaszainak változását vizsgálta és az eseményeket összevetette az adott napok időjárási változásaival.
A szívelégtelenség okozta panaszok erősödése miatt szükséges kórházi felvétel leggyakrabban a tél legszigorúbb időszakában, júliusban következett be. Ilyenkor az éves átlaghoz képest 40 százalékkal több beteget kellett a kórházban kezelni. Több mint kétszer annyi beteg került a gyógyintézetbe júliusban, mint az ausztráliai nyár közepén, februárban.
A kórházi felvételek súlyossága is ezzel párhuzamosan alakult. A szívelégtelenségben elhunyt betegek száma is a duplájára emelkedett télen, a nyári időszakhoz képest. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az időjárás ilyen jellegű, kedvezőtlen hatása különösen a 75 évesnél idősebb emberek körében érvényesül.
Az ausztrál orvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy nem az Ausztrália déli területeire jellemző, mediterrán jellegű hőmérsékleti értékek jelentenek veszélyt, hanem a gyors változások okozzák a betegek állapotának romlását.
Úgy tűnik, hogy ez nem földrajzi kérdés: az amerikai földrészen vagy Európa különböző országaiban is hasonló eredményekről számoltak be.