A norvég tudósok a kutatás során 2500 olyan nőről szóló adatokat elemeztek, akik mesterséges megtermékenyítéssel és természetes úton is teherbe estek, majd összehasonlították ezeket több mint egymillió, természetes terhességről szóló információval.
A szakértők azt találták, hogy a mesterséges úton fogant babák 31 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg a szülés előtt vagy után, átlagosan 25 grammal kisebb súllyal és két nappal előbb jönnek világra, ráadásul a korukhoz képest kisebbek, mint a természetes módon fogantak.
A kutatást végző tudósok, a Norvég Technológiai és Tudományegyetem munkatársai szerint a mesterséges úton fogant gyerekek közötti magasabb halálozási arány kapcsolatban van azokkal az okokkal, amelyek miatt az anyák nem tudnak természetes úton teherbe esni.
A Liv Bente Romunstad vezette kutatás során az is kiderült, hogy az olyan anyák természetes úton fogant gyermekei, akik mesterséges megtermékenyítéssel fogant babát is világra hoztak, háromszor nagyobb eséllyel halnak meg, mint testvéreik, akiknek az élete lombikban kezdődött.
A mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos kedvezőtlen eredmények a meddőséget okozó tényezőkből fakadnak, nem a lombikprogram technológiai megoldásaiból - magyarázta a kutatásvezető.
A szakértők folyamatosan próbálják csökkenteni a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos beavatkozások kockázatát, például egyre kevesebb petesejtet ültetnek vissza az anya méhébe, hogy csökkentsék - a nő és a magzatok számára is kockázatosabb - ikerterhességek arányát.