A klímaváltozás, a part menti fejlesztések, a túlhalászat és a szennyezés hatására rövid időn belül kipusztulhat a zátonyokat alkotó korallfajok harmada - állapították meg az első világméretű, a virágállatfajok kilátásaival foglalkozó kutatás munkatársai.
A jelentés elkészítésében - amely a Science című tudományos lapban jelent meg - 39 tudós vett részt. Egyikük, Alex Rogers a londoni Zoológiai Társaság munkatársa úgy fogalmazott: "a helyzet ijesztő".
A kutató szerint nemcsak a korallfajok vannak veszélyben - nagyobban, mint bármelyik szárazföldi állatfaj a kétéltűek kivételével -, ötven-száz éven belül ugyanis az azok környezetében kialakult ökoszisztéma is elpusztulhat.
Az elmúlt évek legnagyobb korallpusztítása az 1997-1998-as El Niño jelenség hatására ment végbe, amelynek hatására a tenger vize egy jelentős méretű területen az átlagosnál melegebbé vált.
Amikor a víz felmelegszik, a korallzátonyok környékéről eltűnnek azok az algák, amelyekkel a korallpolipok szimbiózisban élnek. A tápanyaghiány következtében a korall elveszti színét, kifehéredik, és pusztulni kezd.
A kutatás során a szakértők megállapították: 1998 előtt a 704 korallfajból mindössze 13-at fenyegetett a kihalás veszélye, mára 231-et.A savasodás komoly veszély
Nemcsak a felmelegedés, hanem a tengerek vizének elsavasodása is veszélyezteti a korallokat: ahogy a víz egyre több szén-dioxidot vesz fel a légkörből, savasabbá válik, és ilyen tekintetben már egy apró változás is megnehezíti a korallok meszes vázának kialakulását.
"Tudjuk, hogy a tengerek felső vízrétegének felmelegedése nem tesz jót a koralloknak, de úgy gondoljuk, lesznek fajok, amelyek alkalmazkodnak majd ehhez a körülményhez. Az óceánok elsavasodása ugyanakkor sokkal alattomosabb dolog: nem tudjuk, meddig romlik a helyzet, de a becslések szerint óriási pusztításra kell számítani évtizedek, de akár évek alatt" - magyarázta Kent Carpenter, a virginiai Old Dominion Egyetem munkatársa.
Sok területen a túlhalászás - főleg a dinamittal való halfogás - veszélyezteti a korallokat, máshol a part menti építkezések, a vízszennyezés vagy a betolakodó állatfajok okoznak gondot.
A karibi térségben a part menti mezőgazdasági területekről például olyan vegyszerek kerülnek a vízbe, amelyektől egyes algák gyorsabban szaporodnak és elnyomják a korallokat, miközben a halászok nagy mennyiségben fogják ki a halakat, amelyeknek éppen ez az alga a fő tápláléka.
A kutatók rámutattak: minden felsorolt probléma lényeges, a legnagyobb jelentőségű mégis a globális felmelegedés. Éppen ezért, hogy a természeti és gazdasági szempontból is rendkívül fontos korallzátonyok életben maradhassanak, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogására kell összpontosítani.