Skandináv és ausztrál kutatók Ausztrália nyugati részéről származó cirkónium kristályokat vizsgáltak, amelyek potenciálisan az élet korai megjelenéséről árulkodó szénvegyületeket tartalmaznak.
Ha a vegyület valóban egyszerű élőlényektől származik, akkor mintegy félmilliárd évvel kell visszadátumozni a földi élet korát, a jelenleg gondolt 3,7 milliárd évről mintegy 4,25 milliárdra. Bolygónk mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett.
A szakemberek óvatosan fogalmaznak, mint hangsúlyozzák, eredményeik egyáltalán nem perdöntők, ugyanakkor fennáll annak lehetősége, hogy a szénvegyületek élettani folyamatok eredményeként jöttek létre, mert azok - például manapság a növények fotoszintézise - pont ilyen, úgynevezett könnyű szénizotópokat produkálnak.
Az izotópok olyan kémiai elemek, amelyek atommagjai azonos számú protonból és elektronból, de eltérő számú semleges töltésű neutronból állnak. A szénnek többféle izotópja is létezik.
Emellett szóba jöhetnek kémiai reakciók, de meteoritok is magukkal hozhatták az izotópokat a világűrből. Sőt, a szénvegyület akár a cirkóniumhoz képest sokkal később keletkezett szennyeződés is lehet.
A tudósok dolgát alaposan megnehezíti, hogy a mindössze 0,3 milliméter átmérőjű kristályok olyan sziklák maradványai, amelyek már réges-régen szétmorzsolódtak, így nem lehet őket megvizsgálni. Ezzel szemben a jelenleg az élet legkorábbi lenyomatának tartott grönlandi lelőhely esetében a sziklák is megmaradtak, amelyek megerősítik, hogy az izotópok ebben az esetben valóban az élet maradványait őrzik.
A radioizotópos kormeghatározás szerint a kristályok némelyike 4,4 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. A földtörténetnek ezt a korai, hadaikumnak nevezett korszakát barátságtalan körülményei miatt hagyományosan alkalmatlannak tartották az élet kialakulása számára, de a mostani felfedezés megkérdőjelezi ezt az elméletet.