A kínai Szecsuan tartományt megrázó, a Richter-skála szerinti 7,9-es földrengésben 69 ezer ember vesztette életét, romba dőltek az iskolák és rengeteg, rosszul megépített épület.
A szeizmológusokat teljesen váratlanul érte a katasztrófa - derült ki egy most nyilvánosságra hozott elemzésből. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakértői például 25 mérőállomást működtetnek a térségben - de egyik sem mutatta a pusztító földrengés semmiféle előjelét.
"Senki sem számított ilyesmire, ez a földrengés teljes mértékben szokatlan volt" - fogalmazott az egyetem szeizmológusa, Leigh Royden.
Emlékeztetett arra, hogy a katasztrófa sújtotta térség geográfiai szempontból igen különleges, mert nagyon meredekek a lejtők a Szecsuani-medence keleti és a Tibeti-fennsík nyugati határán; a magasságkülönbség 50 kilométerenként eléri a 3,5 kilométert.
A térség ráadásul az indiai és az ázsiai tektonikai lemez határán található - e két lemez folyamatos ütközése alakította ki a Himaláját és a Tibeti-fennsíkot.
A többi olyan helytől eltérően, ahol kontinentális lemezek ütköznek, Tibet központi és keleti részén a kéreg mozgása rejtett: ahelyett, hogy gyűrött és törésekkel szabdalt lenne, a fennsík nem deformálódott.
A kéreg gyorsan mozog kelet felé Tibet középső része irányából - ott azonban útját állja a Szecsuani-medence, amely egyféle kemény csomóként arra kényszeríti a kérget, hogy "körbefolyja" - magyarázta a szeizmológus, aki szerint a hatalmas magassági különbség okozta nyomás okozhatta a földrengést.
A térségben ilyesmi csak 2000-10000 évenként fordul elő, állítják a kutatók, de arra is figyelmeztetnek, hogy ettől a helybéliek nem nyugodhatnak meg, hiszen a földrengések néha sorozatban követik egymást, így nincs kizárva egy újabb nagy erejű rengés lehetősége.