A legrégibb angol tudományos társulat, a Royal Society tagjainak körében végzett felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 3,3 százaléka hisz Istenben, miközben a szigetországi átlag 68,5 százalék. Egy másik, a kilencvenes években lefolytatott vizsgálat szerint az amerikai tudományos akadémia tagjainak 7 százaléka tartozott a hívők közé.
Az Ulster University pszichológia professor emeritusa ezzel kapcsolatban kifejtette: a társadalom átlagához képest az úgynevezett intellektuális elit jóval nagyobb hányada ateista, ami annak köszönhető, hogy az utóbbi tagjai intelligensebbek.
"Miért hisz kevesebb akadémikus Istenben? Úgy vélem, hogy ez az intelligenciahányadoson múlik, az akadémikusoknak pedig az átlagosnál magasabb az IQ-ja. Néhány Gallup-felmérés szerint a magasabb intelligencia növeli az ateizmus valószínűségét" - fejtette ki Richard Lynn.
A szakember - aki korábban már jó néhányszor keltett botrányt, amikor az intelligencia, valamint a rasszok és a nemek összefüggéseiről értekezett - hozzátette: a világ 137 fejlett országában csökkent a vallásosság a 20. században, éppen akkor, amikor az emberek intelligensebbé váltak.
Az elméletnek ugyanakkor nem kevés kritikusa is van. A londoni Birkbeck College professzora például azt vetette Richard Lynn szemére, hogy figyelmen kívül hagy egy sor szociális, gazdasági és történelmi tényezőt.
A London Metropolitan University tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon nehéz tudományos alapossággal ok-okozati kapcsolatot kimutatni az intelligencia és a vallásos hit között. Mindemellett a más tárgykörben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a fejlettebb értelmi képességű emberek nagyobb eséllyel kérdőjelezik meg az intézményesített véleményeket.