Az Edinburgh-i Egyetem kutatói jöttek rá, hogy a maláriát okozó paraziták képesek meghatározni, milyen nemű utódok jöjjenek a világra; amikor a körülmények nem ideálisak, olyankor több hím születik, mint nőstény.
Ha sikerül meghatározni, hogy ez mikor következik be, akkor sikerülhet új malária elleni gyógyszerek és oltóanyag kifejlesztése. A parazitáknak ugyanis a kórt terjesztő szúnyogok testében kell világra jönniük ahhoz, hogy azok csípésükkel terjesszék a betegséget.
A paraziták maguk is a felszívott vérrel kerülnek a szúnyog testébe, ahol húsz percük van a szaporodásra: a nőstény egysejtű organizmus petévé alakul, a hím pedig nyolc spermává válik szét.
Normális esetben több nőstény jön világra, ám ha a körülmények kedvezőtlenek - például ha a "vacsora" antibiotikumot szed, vagy túl nagy a harc a szaporodásért -, akkor több hím születik - így nagyobb az esély a gének továbbadására.
A parazitautódok azután eljutnak a szúnyog szájszervébe, így amikor az ismét táplálkozni kezd, a nyálával együtt a kórokozókat is az emberbe üríti.
A "családtervezés" azt bizonyítja, hogy a paraziták sokkal "okosabbak", mint gondoltuk - hangsúlyozták a kutatók, hiszen reagálni tudnak a környezetük változására - ezt eddig csak a sokkal fejlettebb állatokról (rovarokról, madarakról, emlősökről) tételezték fel.
Azt egyébként korábban is sejtették, hogy a maláriát okozó paraziták képesek befolyásolni a nemek arányát, ám most, hogy ez bebizonyosodott, megtalálhatják a betegség terjedése megakadályozásának a módját - hangsúlyozta a Nature című folyóiratban a kutatást vezető Sarah Reece.