A gondolat erejével irányítja a majom a robotkart - videóval!

Infostart
2008. május 29. 11:04
Két majom megtanult úgy enni, hogy gondolattal vezérelt egy robotkart - állítják tudósok, akik szerint a technika reményt adhat a végtag nélküli vagy lebénult embereknek is.

Az állatok nem kisebb tettet hajtottak végre, mint hogy saját karjuk használata nélkü,l egy robotvégtag segítségével ették a gyümölcsdarabokat - mindezt úgy, hogy a gondolatukkal irányították a művégtagot.

Tudósok emberi haj vastagságú csöveket vezettek a majmok agyának azon részébe, amely a mozgás kontrollállálja. A Nature tudományos magazinban publikált kutatási eredmények alapján a szerzők azt állítják: a betanított majom képes a gondolatával irányítani a robotkart, ami mályvacukrot és gyümölcsdarabot ragad meg és behelyezi az állat szájába. A kísérletről készült rövid videófelvétel is ezt bizonyítja.

Egy számítógépes szoftver a majmok agyába bevezetett csövek segítségével értelmezte az agyból érkező elektromos impulzusokat, amelyet mozgássá alakított át a robotkaron keresztül - így vált lehetségessé, hogy a majom a szájához tudta emeltetni az ételt.

Az állatok mellé helyezett robotszerkezetet úgy fejlesztették ki, hogy az hasonlítson az emberi végtaghoz, így tökéletesen tudta utánozni a valódi kar mozgását és funkcióját.

Egynapos tréning elég

A tudósok két majmot tanítottak be a "mutatványra". Az egyik közülük mindössze egynapos tréning után már tudta gondolataival irányítani a robotkart, amellyel 61 százalékos eredménnyel ragadta meg a gyümölcsdarabokat. A másik állatnak 13 nap alatt sikerült 78 százalékos eredményt elérnie.

Andrew Schwartz, a pittsburgh-i neurobiológiai egyetem professzora elmondta: a majom először megtapasztalja a mozdulatot, ami aktiválja az agysejtjeit. Ez olyan, mint az edzés, amikor az edző azt mondja a sportolójának, hogy először képzelje el a kívánt mozdulatsort, amelyet majd véghez akar vinni - magyarázta a vizsgálatot vezető tudós.

A sikeres kísérlet után most azt remélik, hogy a technika alkalmazható lesz a végtag nélkül élőknél és a lebénult embereknél, de a súlyos agyi rendellenességtől szenvedőknél is (például Parkinson- és Alzheimer-kóros betegeknél).

Rövid távú célunk az, hogy a teljesen mozgásképtelen embereknek művégtagokat adjunk. Végső célunk pedig az, hogy jobban megértsük az agy összetettségét - mondta a professzor. Tudósok szerint akár már két éven belül elkezdődhetnek az emberen végzett vizsgálatok.