A szívroham miatt beteghez száguldó rohammentő személyzete nem mindig tudja eldönteni, hogy valóban infarktus miatt kell-e speciális osztályra szállítani a pácienst, vagy olyan baj van, ami másféle kezelést igényel. Sok országban a mentőkocsi munkatársait igyekeztek kiképezni a helyszíni EKG-görbe értékelésére, de az eredmény 41 százalékban tévesnek bizonyult.
Kaliforniában az állam egyik részén a mentőkocsikban lévő EKG-műszereket átalakították. A mobiltelefon-technika lehetővé tette, hogy a szívroham színhelyén fölvett EKG-görbe azonnal és akár folyamatosan megjelenjen a felvételes kórház sürgősségi osztályán, ahol a személyzet már pontosan láthatja, milyen beavatkozásra kell felkészülnie a beteg érkezésekor.
Ezzel a módszerrel 766 beteget kezeltek. Eredményeikről a San Franciscó-i szívritmuszavarokkal foglalkozó nemzetközi kongresszus hallgatósága előtt számoltak be.
Kiderült, hogy a technikai újítás mérhetően lerövidítette azt az időt, amely a fájdalom kezdete és a kórházban elindított gyógyító beavatkozás indulása között eltelt.
Ha volt a mentőautóban ilyen telefonos műszer, a diagnózishoz alapvetően szükséges EKG-felvétel átlag egy órával korábban elkészült, ez pedig sokat segített az ellátásban. A heveny infarktus miatt gyógyintézetbe szállított emberek kezelése, az elzáródott koszorúér kinyitása, tágítása fél órával előbb elkezdődött.
Ilyenkor az orvosok szerint "minden perc szívizmot jelent", mivel a mellkasi fájdalom után az idő előrehaladása a szívizomsejtek további pusztulásával jár. A szakemberek szerint a telefon-EKG fölszerelése miatt ugyan a mentő mintegy két perccel tovább tartózkodott a színhelyen, viszont a beteg érkezésére fölkészülő kórházi személyzet előtt az EKG már húsz percen belül megjelent.
Barbara J. Drew, a munkacsoport vezetője hangsúlyozta: az eddigi adatok alapján még nem derült ki, hogy az új, telefonos EKG használatának köszönhető időnyereséggel hány emberi életet sikerült megmenteni, de a munka folytatódik, és az új módszert valószínűleg más amerikai államokban is bevezetik.