Az emlősök között a kacsacsőrű genetikai kódját sikerült legutóbb megfejteni, ám a kloákások (tojásrakó emlősök) rendjében ez a faj az első, amelynek ismerjük a géntérképét.
A különleges, Ausztráliában honos állat génállományának feltérképezésében száznál is több brit, amerikai és ausztrál tudós vett részt. Azért épp a kacsacsőrű emlőst választották kutatásuk tárgyául, mert elképesztő teremtmény.
Olyannyira fura állat, hogy amikor az első példány az XVIII. század végén Nagy-Britanniába került, sok tudós úgy gondolta, hogy a tetem egy ügyes hamisítvány, amelyet egy kacsa csőréből, egy vidra testéből és egy hód farkából állítottak össze.
Keverék
Chris Ponting, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a kutatás egyik résztvevője szerint a kacsacsőrű emlős genetikai kódjának megfejtése segíthet annak megértésében, hogyan alakultak ki a Földön az első emlősök.
Nagyszerű látni, hogy a különböző - a madarakra, a hüllőkre és az emlősökre jellemző - vonások, amelyeket a kacsacsőrű emlős egyesít, hogyan tükröződnek az állat DNS-ében, e lény génállományában, amely kétszáz évvel ezelőtti felfedezése óta rejtély volt a tudósok és az átlagemberek számára - magyarázta Chris Ponting.
A tudósok egy Glennie becenevű, Új-Dél-Walesben élő kacsacsőrű emlős DNS-ét elemezték, majd összehasonlították másik száz állat génmintájával. Az eredmények nemcsak az evolúciós folyamat jobb megértése miatt fontosak, hanem azért is, mert segítségükkel meg lehet állapítani a populáció méretét, szerkezetét és a faj szaporodási szokásait - mondta a Louisianai Állami Egyetem munkatársa, Mark Batzer.
Különleges felszerelés
A kacsacsőrű emlős a víz alól gyűjti táplálékát: rákokat, vízi rovarokat, kisebb halakat eszik. Kitűnően úszik, élete nagy részét a vízben tölti; üregeit, amelyek bejáratai a hódokétól eltérően a víz szintje fölött vannak, a vízfolyások partoldalába vájja.
Úszás közben a kacsacsőrű emlős nemcsak a szemét csukja be, de orrlyukait és fülét is szorosan bezárja, miközben csőrét - amelynek felületén elektromos- és nyomásérzékelő pálcikák találhatók - oldalirányban ide-oda ingatja.
Az elektromos érzékelők az állatok egészen kis izommozgásai keltette jeleket is felfogják, a nyomásérzékelők pedig a vízben álló, lebegő, illetve mozgó dolgokról visszaverődő hullámokat észlelik. E kétfajta információ lényegesen jobb képalkotást tesz lehetővé a zavaros vízben, mint a látás.