Falus András egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója először arról beszélt, hogy milyen betegségekre való hajlamokat lehet kiszűrni a génkutatás eredményei alapján.
Ez egy folyamatosan bővülő kör, nagyon kevés olyan betegség van, ahol ilyen hajlamról ne lehetne beszélni - mondta Falus András. Legtöbb az úgynevezett komplex betegség, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek legkülönbözőbb formái, az autoimmun betegségek, vagy például a cukorbetegség.
A krónikus fertőzések esetében is megfigyelhető, hogy bizonyos fertőzéseket az egyik ember inkább hajlamos megkapni, a másik viszont nem. Abban is vannak eltérések, hogy egy fertőzés után mennyi ideig marad meg a huzamosabb gyulladás. Ezek mind alapvetően függnek genetikai tényezőktől - jelentette ki Falus professzor.
A genetikai determináció mellett a betegségek kialakulásában meghatározó szerepet játszanak az életkörülmények is. Szinte az összes betegség külső hatásra indul el, tehát a környezeti hatások, és az ezekre adott reakció, amely genetikailag is meghatározott, nem elválaszthatóak - tette hozzá.
A magyar humángenetikai törvény garantálja majd, hogy a genetikai adatok biztonságban legyenek a biobankokban, és azokat csak kutatási, illetve terápiás célokra használják majd. A biobankokba kódoltan kerülnek majd be az adatok.
Aki a biobankhoz fordul egy tudományos kutatást céljával, az a kódnak a kódját kapja meg, tehát egy nagyon erős, többszörösen biztonságos kódrendszer védi majd a személyiségi jogokat - mondta Falus András.
A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet ennek ellenére azt sürgeti, hogy a humángenetikai jogszabály mellett az adatvédelmi törvény is alkalmazható legyen a genetikai információkkal való visszaélések esetén. Kapronczay Stefánia, a szervezet betegjogi programvezetője szerint Magyarországon is fennáll a kockázata annak, hogy a munkaadók és az egészségbiztosítók visszaélnek a genetikai adatokkal.
Hanganyag: Herczeg Zsolt