A tanulmányban a japán kutatók mind a gyümölcsök, mind a zöldségek fogyasztásának jelentőségét igyekeztek tisztázni a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rosszindulatú daganatok kialakulásával kapcsolatban.
Cugane Soicsiro és munkatársai 1995 és 1998 között csaknem 80 ezer, az ország különböző régióiban élő felnőttnek küldtek ki részletes kérdőívet, amely aprólékosan kitért a táplálkozás és az életmód legkülönbözőbb pontjaira is. Ezen időszak alatt ebben a csoportban csaknem ötezer rosszindulatú daganatos eset és szív-érrendszeri esemény fordult elő.
Az adatok értékelése szerint akik sok gyümölcsöt ettek, ritkábban kaptak szívinfarktust, a gyümölcsimádat csaknem 20 százalékkal csökkentette a koszorúér-betegség kockázatát. Ugyanez a zöldségevésre nem mondható el, ugyanis az nem bizonyult védő hatásúnak.
A rosszindulatú daganatok Japánban nem voltak ritkábbak a sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztók körében, ami azért keltett feltűnést, mert több korábbi adat alapján néhány szakember és igen sok vegetáriánus úgy vélte, hogy ez az étrend rákvédő hatású.
Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet néhány éve közölte frissítette a daganatos betegségek megelőzésére kidolgozott étrendi javaslatait, és ismét közölték a 2010-re készített célprogramot. Ennek célja, hogy két év múlva az amerikai felnőttek többsége naponta legalább egy bögrényi gyümölcsöt és kétszer annyi zöldséget fogyasszon. A tényleges ajánlás ennek a dupláját javasolja, de a szakemberek néhány éven belül csak szerény változást remélnek.
Az európai javaslat minden felnőtt számára naponta 40 deka gyümölcs és zöldség. A statisztikák meglehetősen lehangolóak: alig van olyan ország Európában, ahol az embereknek legalább a fele egészségesen táplálkozna.