Nicholas Stern, a Világbank egykori vezető közgazdásza néhány évvel ezelőtt jelentette meg nagyszabású tanulmányát a globális felmelegedés hatásairól. A szakember most arra mutatott rá: a klímaváltozást okozó gázok kibocsátása jóval gyorsabban növekszik, mint azt korábban becsülték.
Nicholas Stern egyebek között egy példával illusztrálta ezt: a világ óceánjai nem nyelnek el annyi üvegházhatást okozó gázt, mert egyre inkább telítettek, azaz kisebb mennyiségben képesek felvenni széndioxidot, mint korábban. A gázkibocsátás gyorsabban növekszik és a Föld gázelnyelő kapacitása csekélyebb, mint korábban gondolták. A klímagázok veszélye potenciálisan nagyobb, mint a régebbi óvatos becslésekben feltételezték, a klímaváltozás a jelek szerint egyre gyorsul.
Nemrég az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete nemrég arra mutatott rá, hogy az élelmiszerhiány miatt már most sokan hallnak éhen. A világ gabonatartaléka 25 éves minimumon van, jelenleg 5 millió tonna. Ez nagyjából két vagy három hónapra elegendő.
A világélelmezési program szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy összesen 33 ázsiai és afrikai országban éhséglázadás törhet ki, ha a szegényebb városiak nem tudják élelmiszerrel ellátni a családjukat. Mindez politikai instabilitáshoz vezethet.
Hogyan védekezhet Magyarország?
Magyarország nem lesz képes együtt élni a klímaváltozás hatásaival, ha a mezőgazdaságban továbbra sem alkalmaznak genetikailag módosított vetőmagokat - mondta az InfoRádiónak a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ főigazgatója.
Dudits Dénes akadémikus hozzátette: az Európában engedélyezett szárazságtűrő gabonafajták megmenthetnék a magyar mezőgazdaságot.
A géntechnológia lehetőséget ad arra, hogy a növényeket olyan tulajdonságokkal ruházzák fel a kutatók, amelyek által jobban alkalmazkodnak a megváltozott környezeti viszonyokhoz.
A kutató szerint számos vita a kérdésben félreértésen alapul, szerinte ugyanis a génkezelt növények előnyöket hozhatnak a termelőknek. Ha például engedélyezett lenne a kukoricabogárral szemben ellenálló tengeri termesztése, akkor a gazdáknak nem kellene évente összesen 4,2 milliárd forintot költeniük vegyszerre, amely ráadásul a környezetet is terheli.
Hanganyag: Torda Júlia