Az amerikai kutatók négy év alatt született nyolcmillió csecsemő adatait tekintették át - ez volt az első kutatás, amely időre, olyan anyáktól született babákkal foglalkozott, akiknél nem volt orvosi indoka a császármetszésnek.
A császármetszés egyre népszerűbb a fejlett országokban: míg tíz éve a babák húsz százaléka született így, ma már egyharmaduk.
A női test vaginális szülésre van "tervezve". Természetes szülés esetén ahogy a baba átnyomakodik a szülőcsatornán, a magzatvíz távozik a tüdejéből, így az egészséges újszülött azonnal képes a légzésre, így a vérébe elegendő oxigén kerül, vagyis "gyorsstartot" vesz a vérkeringése.
A császárral született babáknak azért vannak gyakran légzési nehézségei, és kerülnek azonnal az újszülött intenzívosztályra, mert a tüdejükből értelemszerűen nem tud távozni a magzatvíz, azt úgy kell onnan kiszívni.
Nem "dolgoznak meg" a születésért
Ráadásul gyakran nem is reagálnak a külvilág ingereire; ennek az oka is a szülés módja - a természetes úton világra jövő babák ugyanis ezért keményen "megdolgoznak", ami a szervezetükben megemeli a catecholamin szintjét. Ettől aktívvá, figyelmessé és reakcióképessé válnak.
A kutatók, akik vizsgálatuk eredményéről a Birth című szaklapban számoltak be, csak olyan anyák szüléseit vizsgálták, akiknek korábban nem volt császármetszésük, nem ikreket szültek, a gyerek nem volt farfekvéses, a baba 37-41 hétre született, és nem fenyegetett szülési komplikáció sem (például az anya cukorbetegsége, magas vérnyomása miatt).
A vizsgált esetekben természetes szülés esetén ezerből nem egészen egy baba halt meg - míg a császározottak közül 1,73. Bár ezmajdnem két és félszeres arány, szakértők szerint a veszély még így sem túl nagy.