A bravúrt Miroslav Radman akadémikus vezetésével hajtották végre. A kísérletből kiderült, hogy a hím baktériumoknak ötször akkora a "nemi szervük", mint maga a baktérium.
"Új módszert dolgozunk ki, amellyel bemutatjuk valós időben a DNS közvetlen átadását egy hímbaktériumtól egy nőstény baktériumig, és ennek bekerülését a kromoszómákba az egyes sejtekben" - nyilatkozta Radman a Jutarnji List című horvát lapnak. Kutatásaik eredményeit a Science című tekintélyes tudományos folyóirat is közölte.
Válasz arra, miért válnak rezisztenssé
Radman tíz évvel ezelőtt dolgozta ki tudományos módszerét a baktériumok közötti nemi aktus megfigyelésére egy fluoreszkáló mikroszkóppal, de az első kísérleteket csak négy éve kezdték meg.
"Ismeretanyagunknak fontos következményei lesznek annak megértésére nézve, hogy miként válnak a baktériumok ellenállókká az antibiotikumokkal szemben, és hogyan alakulnak át ártalmatlan baktériumok kórokozókká" - magyarázta a tudós.
Szex, mint az evolúció fegyvere
Munkatársa, Ana Babic szerint a baktériumok szexuális élete kulcsszerepet játszik az evolúcióban. "Ha az evolúció csak kizárólag a mutáción alapulnak, a radikálisabb változások nagyon lassan mentek volna végbe. A baktériumok szexuális életükön keresztül megszereztek olyan géneket vagy géncsoportokat, amelyek teljesen új, gyakran kórokozó funkciókat vettek fel" - hangsúlyozta Babic.
A kutatás egyúttal fényt derített a hímbaktériumok "nemi szervének" létezésére is. "Az F pilus fehérje, amely ötször akkora, mint maga a baktérium, a "nemi szerve" a baktériumoknak, amelyen keresztül átadja a DNS egyik láncát. Ez lemásolódik a női sejt belsejében és így jön létre a kettős láncolat - magyarázta Radman.
Francois Jacob Nobel-díjas francia orvosbiológus 1955-ben kimutatta, hogy az E. coli baktériumnak kétféle, fuzionáló szexuális típusa van, míg a baktériumok sajátos szexuális életét, az úgynevezett konjugációt egy másik Nobel-díjas, az idén februárban elhunyt amerikai Joshua Lederberg kutatta.