A Cardiffi Egyetem munkatársai a vadon élő európai seregélyre koncentráltak vizsgálatuk során. Ezek a madarak földigilisztákkal táplálkoznak, zsákmányukat pedig rendszerint a szennyvíztárolók környékén gyűjtik. Ezek a területek értelemszerűen szennyező anyagokkal vannak tele, amelyek olyan hatással vannak a madarakra, mint a férfi nemi hormon, az ösztrogén.
Miután meghatározták, hogy a vadon élő seregélyek milyen szennyezésnek vannak kitéve, Shai Markman, az egyetem ökológusa és munkatársai két csoportra osztották a kísérleti alanyokat: az egyik csapatot tiszta, a másikat a megszokott mértékben fertőzött gilisztával kezdték etetni.
Megállapították, hogy a szennyező anyagok feltűnően megnövelik a madarak agyának azt a részét, amely a dalolás összetettségéért felelős a hímeknél. A hímek gyakrabban, hosszabban és bonyolultabb dallamokat fütyülnek, ezzel csábítják a tojókat.
"Ez az első bizonyíték arra, hogy a környezetszennyezés nem csupán hatással van a hímek valamely tulajdonságára, hanem paradox módon kimondottan javítja is azt" - hangsúlyozta a kutatásban részt vevő Katherine Buchanan.
A környezetszennyezés persze ártalmas is a madarak számára, hiszen legyöngíti az immunrendszerüket. A kutatók számára az okozza a legnagyobb fejfájást, hogy a tojók a legszebben éneklő hímeket választják - holott ezeknek az egészségi állapota rosszabb.
"Ez azért rossz, mert a szépen fütyülő hímek immunrendszere gyenge. Azt még nem tudjuk, hogy a környezetszennyezés rontja-e a madarak képességét, hogy élelmet találjanak a fiókáik számára, illetve hatással van-e a termékenységre, a populációra azonban drámai hatást gyakorolhat" - hangsúlyozta az ökológus.
Egyelőre még azt sem tudják, milyen hatással vannak a tojókra ezek a szennyező anyagok. Azt azonban megfigyelték, hogy "férfiasodnak" a tojók is, és úgy kezdenek el fütyülni, ahogyan korábban nem szoktak - tette hozzá Buchanan.