Rosta László elmondta: az elmúlt két hónapban nagyon nagy mértékben nőttek Debrecen esélyei, a magyar pályázat behozta a svédekkel szembeni hátrányát, a spanyolokhoz képest pedig mindig is előnyben volt.
A fizikus közölte: a svédek azzal tettek szert gazdasági, műszaki és diplomáciai lépéselőnyre, hogy már két évvel a magyarok előtt elkezdték az Európai Neutronkutató Központ megszerzéséért indított munkát. A spanyolok viszont a magyarok után ébredtek, és náluk hiányzik az alapvető tudományos háttér.
A szakember emlékeztetett arra, hogy a neutronkutatási szakmában a gyorsító technológiát kidolgozó Mezei Ferenc munkássága általános elismertségnek örvend.
A kutatóintézet osztályvezetője szólt arról is, hogy egy brüsszeli fórumon prezentálták a magyar javaslatot, amelynek megvalósítása 1 milliárd 50 millió euróba (mintegy 277 milliárd forint) kerülne. A svéd javaslat ennél közel 50 százalékkal, a spanyol 20-25 százalékkal kerül többe.
A neutronkutató részeként egy 600 méter hosszú betonalagutat kell építeni, márpedig Magyarországon harmadannyiba kerülnek ezek az építési munkák, mint Svédországban, Spanyolországhoz képest pedig feleannyiba - fejtette ki Rosta László, hozzátéve: diplomáciai offenzívába kezdtek az uniós országok meggyőzése érdekében.
A fizikus szerint a tudományos kutatók e szolgáltató központjának magyarországi megépítése busásan megtérülne, a létesítményben 1500-2000 kísérletet végeznek majd el évente.
A jövőbeli kutatások egyebek mellett az autógyártásban használatos energiatakarékos hidrogéncellák, új rákgyógyszerek, valamint korszerűbb mobiltelefonok és számítógépek előállítását segíthetik elő.
Hanganyag: Torda Júlia