A nyitott szívműtéten átesett betegek életesélyeinek növelése érdekében vizsgálták a pszicho-szociális tényezők és a korábbi megbetegedések hatását a műtét utáni szövődményekre, az intenzív osztályon eltöltött napokra és a halálozásra - mondta el Balog Piroska, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutató pszichológusa.
A Székely Andrea kardiológus által vezetett kutatás során a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 2000 júliusa és 2001 májusa között nyitott szívműtéten átesett 181 beteg egészségügyi és pszicho-szociális adatait rögzítették és elemezték.
A fizikai vizsgálatokon túl kérdőíves felmérést végeztek a műtét előtt 2 nappal, a műtét után, a kórházból való távozás előtt, 6 hónap elteltével és 4 évig minden évben. Balog Piroska közreműködésével azt vizsgálták, hogyan befolyásolja az alkati szorongás, mint személyiségjegy a szívműtéten átesettek életesélyeit.
"Az előzmények között figyelembe vettük a korábbi betegségek közül a miokardiális infarktust, by-pass műtétet, ritmuszavart, pangásos szívbetegségeket, agyi érbetegséget, cukorbetegséget, veseelégtelenség, korábbi pszichiátriai kezelést" - magyarázta Balog Piroska.
Az alkati szorongás a meghatározó
Ezek hatását a betegek műtét utáni fizikai állapotára egy közös modellben vizsgálták olyan pszicho-szociális tényezőkkel, mint a szorongás, depresszió, alacsony iskolázottság, családi állapot és szociális izoláltság. Egy nemzetközi mutató (EUROSCORE) segítségével figyelembe vették a műtét közbeni és utáni körülményeket, az aktuális betegség súlyosságát is.
Tanulmányukban, melyet a Psychosomatic Medicine amerikai szaklapban is publikáltak, megállapították, hogy minden tényezőt figyelembe véve, a műtétet követő szövődményeket, az intenzív osztályon eltöltött napokat és a halálozást is legnagyobb mértékben a műtét előtt megállapított alkati szorongás határozza meg.
A vizsgálat megállapította azt is, hogy alapvetően nem az aktuális szorongás befolyásolta a műtét kimenetelét, hanem a vonásszorongás, mely nem csökkent, a négy év alatt állandó volt ezeknél az embereknél.
A depresszió rontja az életesélyeket
A szorongás szorosan együtt jár a depressziós tünet együttessel. Utóbbit már sokat kutatták az elmúlt évtizedben, de alig találni olyan tanulmányt, mely az alkati szorongás hatását vizsgálná. Bizonyított, hogy a depresszió hozzájárul a szívbetegség kialakulásához, és a hosszú távú életesélyeket is rontja.
Az antidepresszívummal való kezelés hatására csökkennek ugyan a depressziós tünetek, ám nem javulnak az életesélyek, és nem csökken az újabb szívesemények száma. Ezért vetődött fel a kutatókban, hogy a szívbetegeket érintő depresszió nem ugyanaz a kórkép, mint a pszichiátriai betegek depressziója.
"Feltételezzük, hogy nagyobb a szorongás hatása a szívbetegeknél, ezért a depressziós tünet együttes mellett a szorongást is kellene csökkenteni a jobb életesélyek érdekében" - tette hozzá Balog Piroska.