A szonda az első csomagban 1213 felvételt továbbított a Földre. Az elemzők ezek egyikén egy pókszerű felszíni képződményt fedeztek fel. Ez valószínűleg egy becsapódási kráter, és a tudósok különösen érdekesnek tartják a 40 kilométer átmérőjű képződmény központjából kisugárzó sávrendszert, amelyet talán valamiféle tektonikus tevékenység hozott létre.
A Pók-kráter a Merkúr Caloris medencéjének a közepén helyezkedik el, és a több mint harminc évvel ezelőtt készített fényképek alapján készített becslésekkel szemben a kutatók úgy vélik, hogy ez a medence is legalább 300 kilométerrel kiterjedtebb.
A Merkúnál eddig először és utoljára 1975-ben a Mariner-10 amerikai űrszonda járt. Ez az űreszköz is küldött fényképeket, de a Messenger mostani és később készülő felvételei jóval több részletet tárnak fel a Merkúrról.
A Messenger még kétszer, az idén októberben és 2009 szeptemberében halad el a Merkúr mellett, majd 2011-ben a bolygó körüli pályára áll. Tudományos munkájának java ekkor veszi kezdetét. Nemcsak a Merkúr felszínének teljes feltérképezése lesz a feladata, hanem feltárja a bolygó mágneses terének jellemzőit, valamint a Merkúr meglehetősen ritka légkörének az összetevőire is fényt deríthet.