Egyre kevésbé képesek felszívni az erdők az emberi tevékenységek által termelt nagy mennyiségű szén-dioxidot. Ez azután derült ki, hogy egy tudóscsoport elemezte a több mint 30 - Szibéria, Alaszka, Kanada és Európa területén fekvő - erdőségből két évtizeden át gyűjtött, a levegő széndioxid-tartalmát mutató adatokat.
A kutatási eredményekből kiderül, hogy egyre több és több szén-dioxid kerül a légkörbe ahelyett, hogy az erdőségek, az óceánok és a talaj megkötné azt.
Ez lehet a magyarázata annak, hogy miért nő gyorsabban a légkör széndioxid-tartalma a vártnál. Ha a földi átlaghőmérséklet emelkedésének hatására a növények kevesebb káros gázt tudnak feldolgozni, a globális klímaváltozás felgyorsulhat.
Az ENSZ - idén megosztott Nobel-békedíjjal kitüntetett - Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) szerint az emberiségnek már csupán nyolc esztendeje van arra, hogy megakadályozza a felmelegedés legkomolyabb hatásainak megmutatkozását.
Kényes egyensúly
A felmelegedés sebességének meghatározásához fontos tudni, hogy mennyi szén-dioxidot nyel el a környezet: jelenleg az emberi tevékenységek hatására felszabaduló káros gáz mennyiségének 50 százalékát, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy az arány változik-e.
A tél később, a tavasz pedig korábban kezdődik világszerte, mint azelőtt, ráadásul a bolygó északi területein a tavasz és az ősz 0,8 valamint 1,1 Celsius-fokkal lett melegebb az elmúlt két évtizedben.
Ennek hatására a növények ugyan tovább növekedhetnek és élhetnek, ami, a kutatók szerint, lassíthatja a felmelegedést, hiszen minél több szén-dioxidot képesek felvenni, annál kevesebb marad a levegőben. Az új kutatás végeredményét látva ugyanakkor ez az elképzelés túl leegyszerűsítettnek tűnik.
A kutatók már azon töprengenek: lehetséges, hogy az egyre hosszabb idejű növénynövekedésnek, amely első pillantásra jó jelnek tűnik, nincs mérvadó hatása a széndioxid-egyensúlyra.