Meglepőnek tűnhet, de Ausztrália üvegházi kibocsájtásának 14 százalékát nem az autók, vagy a széntüzelésű erőművek, hanem a tenyészállatok adják.
Miközben a környezetvédők immár a túlzott marha- és birkahús fogyasztás ellen is tiltakoznak - mivel kevesebb állat kevesebb metángázt bocsát ki -, ausztrál tudósok a kenguruban találták meg a megoldás kulcsát.
Ennek valószínűleg a külföldön népszerű állatot nemigen kedvelő ausztrál farmerek is örülhetnek ezúttal.
Miért nem gáz a kenguru?
Kutatók felfedezték, hogy a kenguru belében élő baktérium miatt az ugrabugráló erszényes nem juttat metángázt szellentésével a légkörbe. Tudósok most azzal kísérleteznek, hogyan telepíthetnék át a baktériumot a szarvasmarhákba és birkákba.
Ha a marhák belében is ugyanaz a szervezet élne, mint a kengurukban, akkor ráadásul kevesebbet kellene költeni tápra is. Athol Klieve, Queensland állam egyik vezető kutatója az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy az állatok 10-15 százalékkal több energiához jutnának, azaz ennyivel kevesebb táplálékkal is beérnék. Ez a mostani szárazságban különösen jó hír a gazdáknak.
Egy másik megoldás: kevesebb marhahúst együnk
A baktérium elkülönítése ugyanakkor évekbe telhet, és csak ezt követően próbálhatják ki, hogyan reagálnának rá a szarvasmarhák és a birkák.
Zöld gondolkodású tudósok egy csoportja közben azzal állt elő, hogy az ausztrálok tartsanak kevesebb élőmarhát és egyenek inkább kenguruhúst. Ezt a gondolatot azonban nem mindenki tudja megemészteni, bár felmérések szerint a lakosság egyötöde már fogyaszt kengurut.
A nemzeti szimbólum azért jó táplélék, mert aktív életmódja miatt húsának alacsony a zsír-, ugyanakkor magas a fehérjetartalma.