Az intézet tudományos munkatársa az InfoRádióban elmondta: a Kiskun-homokhátság, és különösen annak középső része nagyon rossz víztartó képességű homoktalaj, amely különösen érzékeny az éghajlatváltozásra, és könnyen félsivataggá válhat.
Erről a területről az utóbbi évtizedekben nagy mennyiségű vizet vezettek el, a táj erdő nélkülivé vált. Ezek a tényezők együttesen fokozottan veszélyeztetetté teszik a régiót - hangsúlyozta Rédei Tamás.
A kutatás azokon a számításokon alapul, amelyek megmutatják, hogy milyen hatást gyakorolhat a klímaváltozás a Kárpát-medence egyes részeire. Ennek megfelelően a kísérleti területet időszakosan lefedik, így növelik a hőmérsékletet, különösen éjszaka, és 80 milliméterrel csökkentik a csapadékot, főként a nyár eleji időszakban.
A mesterségesen megváltoztatott körülmények hatására bizonyos növények tavasszal korábban aktiválódnak, és érzékenyebbek a nyári melegre.
Az éghajlatváltozás eddigi magyarországi hatásairól Rédei Tamás azt mondta: a 2000-es és 2003-as aszály már időszakosan félsivataggá változtatta a vizsgált tájat, szubtrópusi növények jelentek meg és elszaporodtak a kártevők. Utóbbit segítette a legutóbbi, nagyon enyhe tél is.
Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa