A kutatást a rotterdami Erasmus Egyetem orvosi központjának munkatársai végezték, Meike Vernooij vezetésével. A kutatók 2000 egészséges ember agyának mágneses rezonanciás képalkotási technológiával (MRI) végzett vizsgálatából állapították meg. A páciensek átlagos életkora 63 év volt - és egyiküknek sem volt tudomása semmilyen problémáról az agyműködésében.
A kísérletben résztvevők 7 százalékánál fedeztek fel csomót az agyban - ezek azonban túl aprók voltak ahhoz, hogy tüneteket okozzanak, és a kutatók feltételezése szerint kialakulásuk a korral függ össze.
Két százalékuknál fedeztek fel verőértágulatot, amely, ha túl nagyra nő, akkor agyvérzést okozhat. A 35 eset közül azonban 32-ben a tágulat olyan apró volt, hogy nem is volt szükség semmiféle kezelésre.
A felfedezéseknek inkább a későbbiekben lehet jelentőségük, hiszen így az orvosok tudják, mire kell majd figyelni a pácienseknél.
Ahogy a vizsgálati eszközök fejlődnek, egyre könnyebben és korábban lehet majd megállapítani azokat az eltéréseket, amelyek később problémát okoznak - vélekedett az egyik kutató, aki azonban arra is figyelmeztetett, hogy bár az MRI-vizsgálat biztonságos, nincs értelme annak, hogy egészséges embereket is alávessenek.
Ha ugyanis az MRI például agyi infarktust mutat ki, az orvosok akkor sem tudnak semmit tenni - tette hozzá a kutató.