A szakemberek szerint egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a stresszre adott választ az agy kémiai folyamatai határozzák meg.
A Texasi Egyetem kutatói kísérleti egereket hoztak kellemetlen helyzetbe, amikor sokkal nagyobb és agresszívebb fajtársukkal zárták őket össze. Az egerek egy része minden nehézség nélkül feltalálta magát, más egyedek viszont félénkké és visszahúzódóvá váltak.
A tudósok megfigyelték, hogy az utóbbi csoportba tartozó állatok agyának két területén - amelyek a jutalmazással és az örömérzettel állnak kapcsolatban - sokkal nagyobb aktivitással működtek az idegsejtek, amely a BDNF nevű anyag felszabadulását segítette. Ezt a vegyületet már korábban kapcsolatba hozták a gyenge alkalmazkodóképességgel.
A rugalmasan reagáló egerek szervezetében nem növekedett meg a BDNF mennyisége, valószínűleg azért, mert az agysejtjeik aktivitása nem fokozódott. A vegyület blokkolásának hatására a félénk egyedek is ügyesebbé váltak.
A stresszel sikeresen megbirkózó egerek agyában a gének erősebb szabályozását is megfigyelték, ami arra utal, hogy aktív alkalmazkodási folyamatról van szó, nem pedig a válasz hiányáról.
Korábbi vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy a depresszióban szenvedő emberek agyában 40 százalékkal magasabb a BDNF koncentrációja.
A tudósok abban reménykednek, hogy a folyamat szabályozásával a depressziós, a poszttraumás stresszbetegségben szenvedők és a tartós stresszel szembesülők kezelése is lehetővé válik.