Az ásatás vezetője azt mondta: a kép úgy néz ki, mint egy modernista festmény; amikor egyik munkatársa meglátta, a svájci-német művész, Paul Klee képei jutottak eszébe. Nos, biztosan nem a Bauhaus iskolához is kötődő művész alkotta a festményt, annak keletkezési idejét ugyanis időszámításunk előtt 9.000 körülre teszik a szakemberek, a szénizotópos vizsgálat alapján.
Eric Coqueugniot hozzátette: találtak egy másik festményt is a most feltárt közelében, ahhoz azonban csak jövőre nyúlnak, mert a munka nagyon sokáig tart.
Az őskori képen - amelyet ide kattintva Ön is megnézhet - a téglalapok dominálnak; maga a fal kör alakú és vályogból készült.
A Dzsáde al-Mugara nevű újkőkorszaki település lakói antropológiailag modern emberek, homo sapiensek voltak, élelmüket vadászattal és vadon élő növények termésének összegyűjtésével szerezték be.
Az ásatás vezetője szerint a leletek arra utalnak, hogy az épület, amelynek falán a festményt megtalálták, afféle közösségi ház lehetett. A faluban nagy mennyiségű kovakövet és fegyvert találtak, a házak alatt pedig emberi csontvázakat. A lakók később elhagyták a települést, és az épületeket sár borította be.
A mai Szíria területe az őskorban és az ókorban amolyan közlekedési csomópont volt, rengeteg nép fordult meg ezen a vidéken. Az országban több száz régészeti lelőhely van, legtöbbjük feltáratlan, noha jelenleg is mintegy 120 régészeti csapat dolgozik Szíriában.