A villamosmérnök végzettségű konstruktőr által tervezett léthajó prototípusa még ebben az évben felszállhat. Szerinte a jármű ismét kedvelt lehet, hiszen üzemeltetése rendkívül gazdaságos.
Elterjedéséhez szerinte semmi másra nincs szükség, csak arra, hogy a jármű korszerű, könnyű anyagokból épüljön fel.
Nagy Imre az InfoRádióban elmondta: a léghajózás lényege, hogy a jármű fajsúlya kisebb, mint a környezetében lévő levegőé, ezért energiafelhasználás nélkül képes lebegni.
Nagy Imre héliummal töltött ballonja narancs formájú lenne, azaz olyan gömb, amelyen bemélyedés van. Az utasteret a "narancs" középvonalában alakítaná ki.
Járművének utastere 100 négyzetméteres lenne, és csaknem 2 tonnát bírna el, azaz nagyjából 20 embert tudna szállítani.
A fejlesztő elmondása szerint azonban a nagyobb modellekben akár 600 ember is elférhet, akik sokkal inkább érezhetnék magukat úgy, mint egy luxushajón, és nem úgy, mint egy repülőn.
{{keretes_cim}}
A léghajó ötletét a héliummal töltött léggömb adta. Később a járművet szivar alakúra tervezték, a jobb légellenállás miatt. A jármű azonban csak a gőzgép feltalálása után vált irányíthatóvá. Az első kormányozható jármű 1852-ben épült meg George Cayley tervei alapján.
Az első alumínium szerkezetű léghajót Schwarz Dávid nevéhez fűződik, ám halála után Ferdinand von Zeppelin szerezte meg a szabadalmat. A merev belső vázas utasszállító gyártása 1898ban kezdődött el. Ezekkel a léghajókkal már át lehetett szelni az Atlanti-óceánt.
Az olcsó légi jármű akkor vált kegyvesztetté, amikor a hatalmas, hidrogéntöltésű Hindenburg felrobban. A világ akkori legnagyobb légi járműve 1937. május 6-án robbant fel New York-tól nem messze, miután tizenhetedszer is átszelte az óceánt. A tragédia után a figyelem a repülőgépek fejlesztésére irányult.
Nagy Imre szerint a Hindenburg katasztrófáját az okozta, hogy túl nehéz volt. Ma azonban korszerű, könnyű anyagokból sokkal könnyebb léghajót lehet építeni.
Hanganyag: Szabó Zsuzsa