A mintegy 280 millió forintnak megfelelő összegbe kerülő kutatást a brit környezetvédelmi minisztérium finanszírozta, ami jelzi a probléma súlyát - a metán 23-szor erősebb üvegházhatással bír, mint a szén-dioxid.
A tehenek óriási kibocsátók: egy átlagos egyed naponta 100-200 liter metánt enged ki magából, nagyrészt böfögéssel. A szarvasmarhák a becslések szerint az Egyesült Királyság metánkibocsátásának 7 százalékáért felelősek.
A kutatók a szarvaskerep nevű növényre fókuszáltak, amelyet a fehér lóherével és az angol perjével keverve adtak az állatoknak.
Normális esetben a szarvasmarhák gyomrának átlagos hatásfoka mintegy 20 százalékos, az új takarmánymix segítségével azonban ez 34 százalékra növelhető, mert a növények nitrogéntartalmának nagyobb részét dolgozzák fel.
Ennek számos pozitív hatása van: nemcsak metánból szabadul fel kevesebb - egy új-zélandi vizsgálat szerint akár 50 százalékkal -, de a tehenek több tejet adnak, és a mezőgazdaság nitrogénkibocsátása is mérséklődik.
A három szirmú, sárga virágáról felismerhető szarvaskerep csersavat tartalmaz, amely a jelek szerint visszafogja a tehenek gyomrában lévő baktériumok aktivitását, ami megakadályozza a metán termelését kiváltó fehérjék bontását.
A tanulmány nyilvánosságra hozásával párhuzamosan egy londoni tudományos értekezleten arra hívták fel a figyelmet, hogy a körültekintő talajműveléssel is sok szén köthető meg, ami így nem kerül a légkörbe.