A St. Andrews Egyetem szakemberei szerint ugyanakkor a piranhák nem is igazi ragadozók, hanem mindenevők, és főleg halakkal, növényekkel és rovarokkal táplálkoznak.
A tudósok szerint a piranhák nem a zsákmányszerzés, hanem a védelem kedvéért alkotnak rajokat, amelyek nagysága a veszély mértékétől függ.
Magas vízállásnál, amikor sok hely van a ragadozók - delfinek, kajmánok, nagyobb halak - elkerülésére, kis rajokban úszkálnak a piranhák.
Amikor azonban az árterület kisebb tavakra és csatornákra szakadozik, és kevés a terület a manőverezésre, akár 50 egyedből is állhat egy-egy raj - emelte ki Anne Magurran professzor.
A szaporodóképes korban lévő piranhák vannak a rajok közepén, így maximalizálják védettségüket.
A tudósok a Royal Society nyári tudományos kiállításán mutatják be eredményeiket, ahonnan nem hiányoznak majd maguk a főszereplők, azaz a piranhák sem.