Az úgynevezett epiblast őssejteket egerek vagy patkányok embrióiból nyerték, a korábbi eljáráshoz képest fejlődésük némileg későbbi stádiumában. (Az epiblast sejtek magas, hengerhámszerű sejtek.)
A Cambridge-i Egyetem kutatását vezető Roger Pederson professzor szerint ezzel sikerült megtalálni az eddig hiányzó kapcsolatot az emberek és egerek embrionális őssejtjei között. A szakember kiemelte, hogy molekuláris szinten az epiblast őssejtek jobban hasonlítanak az emberek, mint az egerek embrionális őssejtjeire.
Cambridge-i kollégáiktól függetlenül az Oxfordi Egyetem kutató is ugyanerre az eredményre jutottak.
Nagy remények, egyelőre szerény eredmények
Sok tudós gondolja úgy, hogy az embrionális őssejtek sokkal jobban használhatók, mint a felnőtt korban kinyerhetők, mert a test szinte bármilyen sejtjévé képesek átalakulni. Ez nagy lehetőséget jelent a regeneratív gyógyászat számára, amely során az orvosok reményei szerint képesek lesznek a károsodott, elhalt szöveteket újakkal helyettesíteni.
Különösen az Alzheimer- és a Parkinson-kór esetében látnak erre jó esélyt a szakemberek, de a szívbetegségek, a reuma, a cukorbetegség és az égési sérülések kezelésénél is is hatékony lehet a jövőben az őssejtterápia.
Az emberi embriókkal folytatott kísérletezésnek azonban sok ellenzője van, gyakorlati és etikai megfontolásokból, ami lassítja a kutatásokat. Az is igaz, hogy egyelőre - legalábbis Európában és a publikus információl alapján - nincs a gyakorlatban alkalmazható őssejtterápia.
Független szakemberek úgy vélik, hogy a mostani eredmények hatalmas mértékben felgyorsíthatják a kutatásokat. Pederson professzor szerint egy évtizeden belül kezdhetik el az első nagyobb klinikai kísérleteket, amelyekben őssejteket használnak gyógyításra.