Az "Alvilágok" néven működő, időközben közismertté vált csoport turistáknak is szívesen mutatja be a földalatti labirintusokat, amelyek számukra jól jövedelmező bevételi forrássá is váltak.
Így archeológusok és geológusok bevonásával szünet nélkül folytathatják felderítő munkájukat.
A csoport legújabb felfedezése egy félbemaradt akadémikus negyed, amelynek megvalósítását Hitler kedvenc építésze, Albert Speer kezdte meg 1937-ben.
Ebben a tervezett tudósközpontban tanultak volna azok a mérnökök, akiknek feladata a náci diktátor által dédelgetett álom, a csodafegyver megvalósítása lett volna.
Az annak idején csillagászati költségvetésből, kereken 80 millió birodalmi márkából létesítendő akadémikus negyed alá ötezer főt befogadó bunkert is terveztek.
A munkálatok a háború kirobbanását követően elakadtak, és a náci birodalom bukása után az épülettorzót a brit erők előbb berlini főhadiszállásukká akarták átalakítani, de később a renoválással járó, várható kiadások miatt lemondtak róla, és engedélyezték, hogy odahordják a romeltakarításból származó törmeléket.
Így idővel több mint 100 méter magas domb fedte be a nagyravágyó terv maradványát, amely a sport- és siklórepülők vettek birtokba.
Az "Alvilágok" nevű csoport - miután felfedezte a náci akadémiai negyed maradványait - a fővároshoz fordult, amely azonban súlyos költségvetési hiányára hivatkozva elzárkózott az ásatások költségének átvállalása elől.
Berlint valójában nem foglalkoztatja a város náci múltja - állítja a csoport szóvivője, és emlékeztet arra, hogy még Hitler bunkerjének feltárása iránt sem mutatott érdeklődést a városvezetés.
Most a csoport önálló kezdeményezésből kezdte meg a betemetett épülettömb maradványainak feltárását, abban a reményben, hogy az eddigi földalatti turisztikai látványosságok hamarosan további különlegességgel bővülhetnek Berlinben.