Az őslény maradványai Dél-Afrikában kerültek elő; az aprócska, fürge állat növényevő volt.
A kutatók szerint a felfedezés révén újabb részletek derülhetnek ki a madármedencéjűek (ornithischia) korai evolúciójáról.
Ebbe a csoportba tartozik a többi között a különleges szarváról, illetve szarulemezeiről mindenki által jól ismert Triceratops és Stegosaurus.
A feltételezések szerint az Eocursor parvus egy kicsivel nagyobb volt, mint egy mai róka. Testének felépítése és csontozata alapján a tudósok úgy gondolják, hogy mozgása gyors volt.
A kutatók azt mondják, hogy a teremtmény a legősibb, amelyen már kimutathatók a madármedencéjű állatok csontjainak jellegzetességei, köztük a hátrafelé irányuló szeméremcsont.
A madármedencéjűek nagyon sikeres és fontos csoportját alkotják a növényevő dinoszauruszoknak, amelyek 220 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön - mondta Richard Butler, a londoni természettudományi múzeum paleontológusa.
Az Eocursor parvusnak levél alakú fogai és markolásra is alkalmas mellső végtagjai voltak. A lábcsontok hosszúságából arra lehet következtetni, hogy az állat gyorsan tudott futni - tette hozzá.
Paul Barrett, a múzeum kutatója azt mondta, hogy a legősibb ismert dinoszauruszok 228 millió évvel ezelőtt éltek, így az Eocursor parvus "éppen csak egy kicsit fiatalabb náluk".
Hozzátette: korai húsevők viszonylag sok csontmaradványát találtak meg eddig, de az ugyanabban a korban élt növényevő madármedencéjű dinoszauruszokból szinte semmi nem maradt fenn, ezért a mostani lelet kiemelkedő fontosságú.
Az állat neve a görög eos (korai, hajnal), a latin cursor (futó) és parvus (kicsi) szó összetétele.