El nem tudták képzelni a nebraskai Henry Doorly Zoo munkatársai, hogyan szülhetett egy olyan nőstény, amely nem találkozott hímmel.
Az utód DNS-ét belfasti, nebraskai és floridai genetikusokból álló csapat vizsgálta meg. Kiderült, hogy az állatnak valóban nincs apai DNS-e - vagyis a nőstény pörölycápák képesek szűznemzéssel szaporodni.
A jelenséget korábban is tapasztalták már csontos halaknál, porcosoknál azonban soha. Kutatók szerint a felfedezésnek nagy jelentősége van a cápák megmentése szempontjából, miután több fajuk egyedszáma is rohamosan csökken a túlhalászás miatt.
A helyzetet tovább rontja, ha a vadon élő nőstények is képesek a szűznemzésre, így ugyanis a megmaradt populáció is gyengül genetikailag - kevésbé lesz például ellenálló esetleges új betegségekkel szemben.
A szűznemzéssel született pörölycápa egyébként tragikus véget ért: még mielőtt az állatkert gondozói kiemelhették volna a születése után a medencéből, meggyilkolta egy rája.