Európa csúcsegyetemei hamarosan lecsúsznak a ranglisták éléről, ha nem modernizálódnak és gyűjtenek több pénzt - állítja Ján Figel oktatásügyi uniós biztos. Félelmeit osztják az egyetemek rektorai is.
Nem csak attól tartanak azonban, hogy a diákok vonzóbb, külföldi intézményekben tanulnak majd szívesebben. Aggódnak, mert az üzlet, a munka és a befektetés is "odamegy", ahol a szakemberek vannak.
Lemaradásban
A legjobb egyetemek két listáján is csupán két európai intézmény található, és mindkettő brit: Cambridge és Oxford. Az 500-as rangsorban az öreg kontinensnek 200 egyeteme van, a legjobb 50 közül pedig 37 egyesült államokbeli.
Az egyetemeket különböző szempontok alapján rangsorolják. Az egyik ilyen lista a Sanghaj-index, amely szerint a számokat és a lehetőségeket tekintve még Európa a legerősebb, pozíciói azonban gyengülnek a minőség és a vonzóság tekintetében.
Elszívják a befektetést
Ján Figel figyelmeztet: ha nem cselekszünk, a kínai és indiai egyetemek leelőznek minket. Az indiai technológia a harmadik legjobb a világon, Kína pedig elhatározta: rengeteg nagyszerű egyetemet akar 2015-re.
Bár egyelőre csak kevés indiai és kínai egyetem szerepel a rangsorokban, az oktatási vezetők attól tartanak, hogy Európa előnye folyamatosan csökken majd ezekkel és az Egyesült Államok intézményeivel szemben.Elmennek a hallgatók
A brit rektorok szervezetének elnöke, Drummond Bone szerint az európai egyetemeknek együtt kell működniük, hogy megteremtsék azt a kritikus tömeget, amely képes vonzani a hallgatókat és a befektetőket.
Szerintük ha az európai intézmények egyre lejjebb kerülnek a rangsorokban, az egy lefelé haladó gazdasági spirált is létrehozhat.
"A tengerentúli diákok nem jönnek az Egyesült Királyságba vagy Európába, a mi hallgatóink pedig máshol tanulnak majd. Ha a diákok elmennek, velük meg az üzlet is" - mondta Drummond Bone.
Ötletek vannak, a megvalósítás kevés
A szakértők azért is aggódnak, mert egyre kevesebb a saját hazájában végző tudományos, műszaki vagy matematikus végzettségű diák, ami végső soron szintén a befektetések "elvándorlásához" vezet.
"Vannak ötleteink: a világháló brit, a CD-Rom és az MP3-lejátszó német terv volt. Mégis mindhármat az Egyesült Államokban tökéletesítették és onnan szórták szét" - mondta Ján Figel.
A biztos szerint a kérdés megoldásához fontos, hogy több jól képzett, uniós hallgatót vonzzanak az egyetemek, amelyek működtetésébe több pénzt kell befektetni, és javítani az uniós diplomák országok közötti elfogadását. Ez utóbbit célozza a nemrég indult bolognai folyamat.
Európa GDP-jének átlagosan 1,1 százalékát költi a felsőoktatásra, míg az Egyesült Államok 2,7 százalékot. Kínában ez a szám 0,5, Indiában pedig 0,37 százalék, előbbi célja azonban az, hogy az elkövetkező években az arányt 4 százalékra emelje.