A kutatók régóta biztosak voltak abban, hogy Heródes királyt Heródium területén temették el - meggyőződésüket Josephus Flavius római történetíró műveire alapozták. Eddig azonban hiába kutattak a sír után.
Heródiumot Heródes építtette fel Jeruzsálemtől 12 kilométerre délre; a sziklaerődítményt a rómaiak rombolták le i. sz. 71-ben. Heródest i.e. 40 körül nevezte ki a zsidók királyának a római szenátus, és körülbelül 34 évig uralkodott.
Õ bővítette ki a második templomot és több monumentális építkezés - például a masszadai erőd felépítése - fűződik a nevéhez. I.e. 4-ben halt meg Jerikóban, hosszú betegség után.
Palota és mauzóleum
Ehud Necer az ókori sziklaerődítmény olyan részén kezdte az ásatást, ahol addig senki sem kutatott: a felső rész és az egykori paloták közötti területen. Heródiumban építtette fel a király a római kor egyik leghatalmasabb palotakomplexumát, amely lakhelyként, kormányzati központként, menedékként és mauzóleumként is működött.
Heródes halála után a fia is Heródiumban élt, az erődítmény később a római prefektusok székhelye lett. Az ásatásokat Heródiumban egy ferences szerzetes vezetésével kezdték meg 1956-ban, akkor került felszínre szinte minden, ami most is látható. Az izraeliek a hatnapos háborúban foglalták el a területet, s nem sokkal később, 1972-ben folytatták az ásatásokat.