A több mint 120 ország küldötteit tömörítő Kormányközi Klímaváltozási Szakértői Csoport bangkoki tanácskozásán elfogadott jelentés szerint a következő két-három évtized döntő lehet a globális felmelegedés elleni harcban.
"A következő 20-30 évben a felmelegedés enyhítésére irányuló erőfeszítéseknek nagy szerepe lesz abban, hogy esély legyen alacsonyabb szinten stabilizálni az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátási mennyiségét" - olvasható a jelentés összefoglalójában.
A pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumot a csoport a politikai döntéshozók figyelmébe ajánlja.
A szöveg szerint igenis van esély a sikerre a globális felmelegedés elleni küzdelemben; rendelkezésre állnak azok a technikák, amelyek segítségével mérsékelhető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, s ezzel az éghajlati zavarok elhárítása, de a siker eléréséhez azonnali cselekvésre van szükség: 2050-ig 50-85 százalékkal kell csökkenteni a széndioxid-kibocsátást.
Szerintük számos olyan energiatermelési és energiatakarékossági módszer létezik - így az atom-, a nap-, a szélenergia felhasználása, hatékony energiafelhasználású épületek és világítás alkalmazása vagy a széntüzelésű erőművekből kibocsátott szén-dioxid megkötése és tárolása -, amely a kibocsátás jelenlegi mértékéért jórészt felelős harmadik világ országai számára is megfizethető, ugyanakkor hatékony az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásában.
Még két fokos emelkedés várható
A jelenlegi erőfeszítések arra irányulnak, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 2 Celsius-fokot. Ilyen fokú felmelegedés is mintegy kétmilliárd embert érintő vízhiányt idézne elő 2050-ig.
E limit eléréséhez a jelentés szerint mindössze a világon előállított bruttó hazai termék 0,12 százalékával egyenértékű ráfordítás szükséges a jelentés összeállítói szerint. Ahhoz viszont, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 2-2,4 százalékot, legkésőbb 2015-ig tetőznie kellene az üvegházhatású gázok kibocsátásának.
Kipusztul a földön élő állatok harmada
Az InfoRádió által megkérdezett éghajlatkutató szerint kérdéses az ENSZ klímajelentésének az a megállapítása, amely szerint adottak a globális felmelegedés elleni küzdelem technológiai feltételei.
Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetője szerint, ha nem változik semmi, tartani lehet attól, hogy 2050-re a Földön élő állat- és növényfajok harmada kipusztul, és kétmilliárd ember szenved majd az ivóvízhiánytól.
Mint mondta, ahhoz, hogy az éghajlat egyáltalán ne változzon meg, 60 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátott káros anyagok mennyiségét.
A kutató a klímaváltozás káros hatásának becsült értékét nem tartotta túlzásnak. Hozzátette azonban, hogy Magyarország lakosai is besorolhatók azon 2 milliárd ember közé, akiknek veszélybe kerülhet az ivóvízellátása.